Híreink

Szerdán 2014.04.30.-án Szent Flórián "árnyékában" ünnepi állománygyűlésre került sor a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1. emeleti tanácskozó termében. Az ünnepi beszédet, Egyed László tűzoltó alezredes Tűzoltósági Felügyelő Vas MKI Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség írta és mondta el. A beszéd lejjebb közölve lesz. A helyi katasztrófavédelem felső vezetők mellett, részt vett a meghívott és berendelt állomány. Szombathely Kirendeltség Vezető, Szombathely Hivatásos Tűzoltóság parancsnoka, Sárvári Kirendeltség Vezető, Sárvár Hivatásos Tűzoltóság Parancsnoka, Körmend Kirendeltség Vezető, Körmend Hivatásos Tűzoltóság Parancsnoka. Celldömölk Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka, Csepregi Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka, Kőszegi Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka, Répcelaki Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka, Vasvári Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka, BPW-Hungária Kft. Létesítményi Tűzoltóság Parancsnoka és nem utolsó sorban a Vas Megyei Szent Flórián Tűzoltószövetség Elnöke. A előléptetéseket és az emlék plaketteket Dr. Takács Árpád tűzoltó ezredes tűzoltósági főtanácsos megyei igazgató adta át. A Csepregi Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának, Németh Balázsnak A TŰZOLTÓSÁG NAPJA ALKALMÁBÓL KIEMELKEDŐ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSÉÜL  emlék plakettet adott. A Megyei Szent Flórián Tűzoltószövetség Elnöke Kovács András Elnök Úrnak (aki a Csepregi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek és a Csepregi Önkormányzati Tűzoltóságnak Elnöke, Csepreg Város Önkormányzat képviselője, Csepreg Város Fúvószenekarának tagja, stb...) A TŰZOLTÓSÁG NAPJA ALKALMÁBÓL KIEMELKEDŐ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSÉÜL emlék plakettet adott.

Ünnepi beszéd Szent Flórián ünnepén 2014.04.30. (Egyed László tűzoltó alezredes Tűzoltósági Felügyelő Vas MKI Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség)

Ezen a nemes napon Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje emlékének adózunk, és a tüzes mesterségek képviselőit köszöntjük. A tűzoltókat, serfőzőket, fazekasokat, pékeket, kéményseprőket, kovácsokat.

Flórianus, a római katona történetét sokan és sokféleképpen felidézték az elmúlt évszázadok során. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Szent Flóriánnak, az "Isten tűzoltójának" alakját. Tiszteljük benne a bátor katonát, az elhivatott tűzoltót, az emberséges parancsnokot és a keresztény vértanút, aki miután nem tudta megmenteni bajtársait, osztozott a sorsukban, és mártírhalált halt. És végül, de nem utolsó sorban tiszteljük Flóriánt, a szentet, aki évszázadokon át hitet és reményt adott a hozzá fohászkodóknak.

Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel. Különösen baj, veszély esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók. Elűzni a rosszat, leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Szent Flórián a tűzoltók védőszentje nem rendelkezett emberfeletti hatalommal, nem voltak különleges képességei, egyszerűen csak ember volt. Kultusza az osztrák, német, svájci, cseh és szlovák, lengyel, olasz és magyar területeken terjedt el.

Szent Flórián magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A III. sz. második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett.

Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől, s mint veterán Noricum tartományban, a mai Ausztriában telepedett le.

Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban újra kitört az egyházüldözés. Amikor Flórián tudomást szerzett arról, hogy az Enns-partján fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezés előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Büntetésként megbotozták, majd arra ítélték, hogy kővel a nyakában az Enns folyóba dobják. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Holttestét egy Valéria nevű özvegy temette el. Sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonok gondozott. Sírja körül mára híres kegyhely épült ki.

A XVII. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. A gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját. Őt katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt.

A római idők óta, amikor a tűz elleni védekezés színvonala messze megelőzte korát, nagy változásokon ment át a hivatásos tűzoltóság rendszere és feladatköre. A tűzoltás mellett már XIX. szd. végén megjelenik feladatként a műszaki mentés, közreműködés az épületomlásoknál és a vízeltávolításoknál, és nem utolsó sorban betegek ellátásánál, szállításánál. A két világháború alatt és a köztes időszakban a feladatok kibővültek a légoltalmi, illetve helyreállítási feladatokkal.

A Tűzoltónap alkalmából természetesen napjaink tűzoltóit is ünnepeljük. Az önkénteseket, az önkormányzatiakat, a létesítményieket, és a hivatásosokat.

A ma tűzoltói nem akarnak sem szentek, sem mártírok lenni. Csak Flórián szellemében, az ő eszméjét követve tenni mindazt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület ma is megkövetel. Ilyenkor nemcsak a jeles elődökre emlékezünk, de köszönetet mondunk családjaiknak is, akik biztos hátteret jelentenek áldozatos munkánkhoz.

A tűzoltóságok működése iránti társadalmi bizalom és a tűzoltók társadalmi megbecsültsége hatalmas érték. Mint minden erkölcsi értéket, csak kiérdemelni lehet, megvenni nem. A megye nagyobb településein a tűzoltóságok több mint 130 éves működésük során munkájukkal, a szolgálatot teljesítő tűzoltók magatartásukkal érdemelték ki ezt a bizalmat. Ezt a sort 1868-ban az ország legrégibb tűzoltó egyesülete a Kőszegi Önkéntes Tűzoltó Egyesület gr. Széchenyi Ödön országos mozgalma alapján nyitotta, amit 1872-ben a Szombathelyi Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egylet, a Szentgotthárdi Tűzoltó Egyesület, 1873-ban Sárvár Önkéntes Tűzoltó Egylete, 1882-ben Répcelak Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, Csepregi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1883-ban Vasvár Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete és a Körmendi Tűzoltó Egylet. 1896-ban Celldömölki Önkéntes Tűzoltó Egyesület követte.

A régi lapokat olvasgatva elmondhatjuk: a 19. század vége igazi hőskora volt az Önkéntes Tűzoltó Egyleteknek, s bár rengeteg nehézséggel, forrás, és létszámhiánnyal küzdöttek időnként, mégis mindenkor helytálltak!

És néhány név a megye nagy tűzoltó nevei közül. Kirchknopf Mihály (főparancsnok Kőszeg), Barabás István (tűzrendészeti felügyelő Vas vármegye), Gáyer Endre Gyula (járási tűzrendészeti felügyelő Sárvár), Schwaczmann Keresztély (főparancsnok Csepreg), Brutscher József (tűzrendészeti felügyelő és főparancsnok Szombathely), Pavetits Manó (tűzoltóparancsnok Körmend) Hanzsér Dénes (tűzoltóparancsnok Celldömölk) Krizmanics Ferenc tűzoltó ezredes (tűzoltósági főtanácsos, parancsnok Szombathely). Ők azok a teljesség igénye nélkül, akik már nincsenek köztünk, de mindannyian önzetlenül alkottak maradandót Vas megye tűzvédelmének területén, mi pedig neveiket jelvényként szegeltük az emlékezet, és kegyelet tűzoltó csapatzászló rúdjára.

És nem említettem a megyénk kis településein működő  több mint 100 önkéntes tűzoltó egyesületet, akik több mint 100 éve küzdenek ha kell a vörös kakas ellen, ha kell a víz ellen szűkebb környezetükben a településeiken.

Teszik azt ők úgy, mint mi hivatásosok tettük az elmúlt időszakban. Vívtunk a természet erőivel, hóval, jéggel, tűzzel és megjártuk a Duna folyamát Győrtől Dunaújvárosig. Tesszük ugyanolyan elkötelezettséggel, mint tették elődeink.

Május 4-e, Szent Flórián napja minden évben alkalmat ad arra, hogy ha rövid időre is, de a „tüzes mesterségek űzői” reflektorfénybe kerüljenek, hogy egész éves munkájukat dicsérettel, jutalommal ismerjék el. Egy nap a 365-ből. Egy nap, mely lehetőséget kínál arra, hogy ünnepeljünk. Jó lenne, ha Szent Flórián mai követői nem csak ezen az egy napon lennének a figyelem középpontjában, hanem az év többi napján is, amikor szótlanul teszik dolgukat.

A társadalmi, gazdasági és jogszabályi környezet állandó változásban van, de egy valami állandó: a bajba jutott embereknek gyors és szakszerű segítségre van szüksége. Ezt a feladatot világ minden táján önkéntes és erre felesküdött hivatásos segítők végzik. Ezen terület napszámosait a polgárok mindig a legmagasabb szinten ismerték el. Ilyen nagy becsben mások nem részesülhetnek, ezért köszönettel tartozunk elődeinknek, akik ezt kivívták. Emellett kötelességünk bármi áron megfelelni a jelen kihívásainak az állampolgárok biztonsága érdekében.

Az embert a sorsa, vagy akarata bármerre is veti a világban, azt tapasztalja, hogy a tűzoltókat egy érzékelhető kötelék köti össze. Ezt egy kívülálló is észreveszi. De belülről átélni, ehhez a közösséghez tartozni sokkal magasztosabb érzés. Ez erőt ad megélni a hétköznapok feladatainak leküzdésében.

Remélem, hogy az összetartás, amely e területre mindig is jellemző volt, segíteni fogja mindannyiunkat esküben vállalt kötelezettségeink teljesítésében. Mindehhez további elkötelezettséget, kitartást és jó egészséget kívánok!

És végül engedjék meg, hogy Brutscher József volt szombathelyi tűzoltóparancsnok helytálló, mély gondolatával zárjam beszédemet:

„ Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd: erős kar, bátor szív, bajtársi szeretet, jutalmad az legyen, betöltöd tisztedet…”

Ui.:

"Én viszont szeretném megköszönni a csepregi tűzoltók önzetlen, önkéntes munkáját, ami nélkül nem kaphattam volna meg ezt az elismerést!" N.B.tű.pk.